A HPV azaz humán papillóma vírus

Tévedés azt hinni, hogy méhnyakrákot okozó hatása miatt ennek a gonosz vírusnak a réme csak és kizárólag a nőket fenyegeti. Egyéb, nemi szerveket érintő rosszindulatú elváltozásokban, sőt, egyes feji-nyaki rákos daganatok kialakulásában való szerepe miatt a férfiakat is érinti.

Amit a HPV-ről tudni kell

A vírus szerkezete felettébb egyszerű: fő alkotóeleme kis mennyiségű, fehérjeburokban elhelyezkedő DNS vagy RNS, azaz örökítőanyag. Ugyanazt tartalmazza tehát, ami a növényi, állati és emberi sejtek működését is szabályozza. Az utóbbi években vált csak világossá a szakemberek számára, hogy tulajdonképpen milyen módon is okozza a daganatot, és miképpen védekezhetünk ellene.

A vírusok, így a daganatot kiváltó DNS-alapú vírusok sem képesek önmaguktól szaporodni, csakis a gazdaszervezet segítségével, mintegy parazitaként tudják magukat újratermeltetni. Ehhez kell nekik a gazdaszervezet élő sejtjeinek közreműködése. A lényeg, hogy – mint egy titkos ügynök – bejut a szervezetbe, és alattomos módon beépül az egészséges sejtekbe. Működésüket átprogramozza, így a sejtek többé már nemcsak normális tevékenységüket végzik, hanem a bennük lévő vírust is sokszorosítják.
Az átkódolás persze a gazdasejt működésére is visszahat: a vírus kikapcsolja azokat a sejtben található védekező mechanizmusokat, amelyek a sejt saját DNS-kódjának változatlan továbbmásolását hivatottak ellenőrizni. Ezután a fertőzött sejt már nem tudja kivédeni a benne lévő vírus és a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további támadásait, valamint DNS-károsító hatását. Innentől kezdve pedig beindul az a láncreakció, amelynek során a sejt fokozatosan veszíti el a környező sejtekkel való kapcsolattartási képességét, egyre gyakrabban osztódik szabályozatlanul, végül rákos sejtté alakul át.

A HPV típusai

A humán papillómavírus tulajdonképpen nem egyetlen kórokozó, hanem vírusok egész családja. Eddig több mint 130 típusát azonosították, amelyeket daganatkeltő képességük alapján alacsony, közepes és magas kockázatú csoportra osztottak. Egy dolog azonban valamennyiben közös: csak hámszövettel borított szerveket támadnak meg, mert kizárólag ennek sejtmagjaiban képesek szaporodni. A HPV-törzsek körülbelül 15-20 típusa okoz rákos daganatot. A többi, alacsonyabb kockázatot jelentő csoport tagjai csak jóindulatú hámelváltozást okoznak, ezek szerencsére nagyobbrészt könnyen eltávolíthatók.
A rosszindulatú daganatot előidéző papillómavírusoknál szintén megfigyelhetők bizonyos különbségek. Némelyikük akár évtizedekig tartó lappangási idő után és egyéb külső tényezők közrejátszása mellett okoz végül daganatot. A HPV körülbelül 30 fajtája fordul elő a nemi szervek tájékán. Elterjedésük földrajzilag és embercsoportok tekintetében is eltérő lehet: egyes változatok gyakorlatilag csak Észak-Amerikában, mások főleg Afrikában találhatók meg. A szájnyálkahártya fertőzését előidéző vírustörzsről annyit kell tudnod, hogy legtöbbször orális szex útján következik be, de szüléskor az anyáról is átterjedhet az újszülöttre.
A humán papillómavírus bizonyos típusai a kéz és a láb szemölcsös megbetegedését okozzák. A bőrön jelentkező elváltozások rendszerint csekély jelentőségűek, mert a vírusfertőzés nyomán kialakuló kinövések könnyen eltávolíthatók. Azonban ha ugyanezek a kórokozók a nyálkahártyába hatolnak, különböző eséllyel ugyan, de akár rosszindulatú daganatot is előidézhetnek.

Milyen gyakran okoz fertőzést a HPV?

A humán papillómavírus módfelett aktív: ott okoz fertőzést, ahol csak tud. Következzen néhány számadat, amelyek segítségével talán jobban érzékeltethetem a vírusok „gonoszságának” mértékét. A világon jelenleg körülbelül 630 millió HPV-vel fertőzött ember él. Egyes becslések szerint a nemi életet élő fiatal lányok fertőzöttségi aránya 20–40%, összességében az aktív szexuális életet élő emberek 80%-a legalább egyszer átesik a fertőzésen élete folyamán, s 5–10%-uknál hosszan tartó fertőzés alakul ki! Ami talán a legfontosabb, hogy az összes új fertőzés 75%-a a 15–24 éves korosztályban fordul elő. Becslések szerint a HPV-t az aktív szexuális élet első 2-3 éve alatt szerzik az emberek.

Azért nem kell szívrohamot kapni! Akinek jó az immunrendszere, az nagy való­színűséggel két éven belül meggyógyul. A gyengébb védekezőképességűeknél azonban tartós fertőzés alakulhat ki, és ennek következtében a már említett elváltozások jönnek létre. Ilyen a méhnyak hámsejtjeinek abnormális növekedése, de még nem rosszindulatú elváltozása is. A tartós fertőzés azonban több év alatt rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet.

A lényeg, hogy a humán papillómavírus a világon évente körülbelül 550 ezer méhnyak- és egyéb rák kialakulásáért felelős, ez az összes daganatos megbetegedés 6,1%-a! Egyes feltételezések szerint a HPV okozza a hímvessző- és hüvelydaganatok, valamint a hüvelybemenet és a környékén lévő daganatok 50, a végbéldaganatok 70, a fej- és nyaktájéki daganatok mintegy 20%-át is. Mindez – lássuk be – egyszerűen szörnyű!

Hogyan lehet elkapni a HPV-t?

Elsősorban szexuális úton. Ebbe beletartozik minden, még az orális szex is! Az óvszer csak csökkentheti a kockázatot, nem ad teljes védelmet és biztonságot!

Egyelőre csupán feltételezés – viszont egyre biztosabb –, hogy fertőzött törülközővel vagy egyéb textíliával is átadható a betegség, illetve vizsgálati műszerekkel történő átvitelről is hallottunk már.

Hogyan lehet megelőzni a HPV okozta megbetegedéseket?

A HPV-nek nincs valódi gyógyszere, de azért sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy e vírus még csak a közelünkbe se férkőzhessen.

FONTOS!

Ne dohányozzunk! Ez azért fontos, mert a dohányzás nemcsak a méhnyakrák előfordulási valószínűségét növeli, hanem sok más súlyos egészségkárosító hatása is van.
Amennyiben szexuális együttlétre kerülne sor, törekedjünk a biztonságos szexre, és ne váltogassuk sűrűn a partnereinket!
Nőknél fontos a  rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés és szűrővizsgálat, laborvizsgálat!