Teljes vizelet

Feltételezhető, hogy a vizelet színének, szagának, üledékének, vizsgálata egyidős a klasszikus európai, a hippokráteszi alapokon nyugvó gyógyászat elterjedésével.
A középkori orvosok meg is kóstolták a vizeletet, így diagnosztizálták például a cukorbetegséget. (A diabetes mellitus magyarul „mézédes átfolyás”-t (cukorvizelést) jelent.)
A vizeletüledék vizsgálatát a mikroszkóp felfedezése tette lehetővé a XVI. században.

Mikor van szükség vizeletvizsgálatra?

-    ha a vizeletürítés gyakorisága, a vizelet mennyiség változik,
-  ha vizeléssel kapcsolatos szokatlan, kellemetlen tünetek (fájdalom, csípő, égő érzés stb.) jelentkeznek,
-    ha a vizelet színe, átlátszósága megváltozik,
-    hasi fájdalom, ismeretlen eredetű láz esetén,
-    szemhéjon, illetve egyéb helyeken jelentkező vizenyő kialakulásakor,
-    nagyfokú sápadtság (vérszegénység),
-    csecsemők elhúzódó sárgasága, illetve gyermekkorban szinte minden nem típusos tünet esetén.

Mit vizsgálunk?

Vizeletvizsgálat alatt a tesztek olyan csoportját értjük, amely a vizelettel ürített különböző vegyületek kimutatására és mennyiségi meghatározására képes, beleértve a normális vagy rendellenes anyagcsere-működés végtermékeit, valamint a leváló sejteket vagy sejttörmelékeket, valamint baktériumokat.
A teljes vizeletvizsgálat három, jól elkülöníthető szakaszból áll:

1. fizikai tulajdonságok vizsgálata, amely magába foglalja a szín, a zavarosság és a fajsúly meghatározását;

2. kémiai vizsgálatok, amelyekkel több olyan vegyület jelenlétét vizsgálják, amelyek értékes információt szolgáltathatnak az egészségre, illetve betegségre; és

3. mikroszkópos vizsgálat, amellyel azonosíthatók és megszámolhatók a vizeletben lévő sejtek, az úgynevezett cilinderek, a kristályok vagy más komponensek (pl. baktériumok, nyák).

Hogyan történik a mintavétel?

Az általános vizeletvizsgálatra bármikor ürített vizelet alkalmas. A legjobb azonban a reggeli első vizelet, mivel ez a legkoncentráltabb, és így ez jelzi legnagyobb valószínűséggel a rendellenességeket. A vizelet ürítése előtt alaposan meg kell tisztítani, le kell mosni a húgycső környékét, mert a környező bőrfelületről (különösen nők esetében) baktériumok és különböző sejtek kerülhetnek szennyezésként a vizeletbe.

A vizelet ürítésekor az első részt a WC-be kell üríteni, majd 30-40 ml-t kell engedni egy tiszta vizeletes pohárba, majd a többit ismét hagyni kell a WC-be ürülni. A vizeletgyűjtésnek ezt a módját hívják középsugaras vizeletgyűjtésnek.

Vizelettenyésztés

Fontos!  Vizelettenyésztéshez  mindenképpen steril vizeletespohárra van szükség, illetve középsugaras vizeletre. Steril vizeletespoharat patikákban lehet vásárolni, a vásárláskor mindenképpen jelezze, hogy steril, tenyésztésre alkalmas tartályt kér!  Vérvételi pontjainkon, rendelési időben tőlünk is kérhet ilyet. A minta levételénél fokozottan kell ügyelni a sterilitásra!

A mintavételezés előtt javasolt a genitáliák környékének  előzetes lemosása, megtisztítása. A vizeletminta vételére bármely napszak alkalmas, de vegye figyelembe, hogy a vizeletmintát célszerű minél előbb a laborba juttatni.

Mit vizsgál a vizelettenyésztés?

Ez a vizsgálat a vizeletmintában esetlegesen található gombák és baktériumok kimutatására szolgál. A vizelet speciális táptalajra kerül, majd inkubálás következik. A táptalajon megjelenő mikroorganizmusoknak időre van szükségük a szaporodáshoz, ezért a tenyésztéses vizsgálatok mindig több napot vesznek igénybe.

A tenyésztés során megjelenő telepek alapján kerül meghatározásra a mikroorganizmusok fajtája, mennyisége.

A lelet része a rezisztenciavizsgálat is, amelynek során kiderül, hogy mely baktériumok képesek növekedni vagy sem, adott  antibiotikumok hatása alatt. Ez nagy segítséget jelent kezelőorvosának,  a gyógykezelés során haszált antibiotikum típusának meghatározását illetően.